A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatták be Magyarország első robotszkennerét.
A készülék lényege, hogy számítógépes vezérléssel dolgozik, lapozza a könyvet, így nem kell a digitalizálónak beavatkoznia. Ezen felül elég, ha 80 fokos szögben nyitják ki a könyvet - ez nagyon sokat jelent a régi könyvek digitalizálásakor. A nyitott oldalakat üveglappal leszorítják, ezt követően két fényképezőgéppel egyszerre lefényképezik a könyv jobb és bal oldalát. Ezután még egy karakterfelismerő programot is végigfuttathatnak rajta, így a beszkennelt könyvek fényképként is, és adatbázisok számára kereshető szövegként is felhasználhatókká válnak.
Ennek főleg a könyvtárakban és a levéltárakban van nagy jelentősége, különösen is a nyitás szögét illetően. Hiszen előfordult már olyan eset is, hogy a digitalizáló cégnek kiadott könyvtári dokumentum a gerince mentén lapokra vágva érkezett vissza, mivel nem tudták megoldani, hogy a hajlásszögtől függetlenül látható legyen a teljes szöveg.
Ezen felül ez a készülék még gyors is, óránként kétezer oldalt tud leolvasni.
A dokumentumok digitalizálása fontos egyrészt a megóvásuk érdekében, de másrészt lehetővé tenné egy olyan adatbázis kiépítését, amely összefogná a vidéki könytárak, levéltárak gyűjteményét is - és természetesen hozzáférhető lenne az interneten keresztül.
De azt hiszem, ennek megvalósulása még egy nagyon távoli álom, melynek egyik nagyon profán oka az, hogy ennek a készüléknek 15 millió forint az ára - a könyvtárak pedig nem szoktak ennyire dúskálni anyagiakban. Egyetlen szkennerrel pedig egy egész országos hálózat állományát beolvasni kicsit időigényes feladat.
De vannak már megvalósult részei is a tervnek: a Magyar Levéltári Portálon már több, mint egymillió digitalizált levéltári dokumentum található.
A témához kapcsolódva digitalizálási konferenciát is tartottak a könyvfesztiválon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése